"sargani nyolcas", Mokra Gora, sargan 8,

Aktuality
A

A "sargani nyolcas"

2018-03-01

(A "sargani nyolcast" Ízelítő Ó-Szerbia, Koszovó, Macedónia kincseiből című utunk keresi fel.)

Az 1878-ban az Osztrák-Magyar Monarchia által okkupált Boszniában a Monarchia többi részéhez hasonlóan megindultak a vasútépítések. Tekintettel a nehéz hegyvidéki viszonyokra, a bosnyák hálózatot keskenynyomtávúnak (760 mm, szemben az 1435 mm-es normálnyomtávval) tervezték, építették, mivel ez jóval olcsóbban megvalósítható volt. A vasút északról épült dél felé. 1882-ben elérték a fővárost, Szarajevót, majd tovább építkeztek a tenger felé, majd ezt követően kelet felé. 1906-ban elérték Visegrádnál a bosnyák-szerb határt. 1912-ben a szerb vasutak által épített, szintén keskenynyomtávú vasút elérte Uzice-t, ekkor már csak 58 km volt a két vasúti végpont között.
Az I. világháború alatt, 1916-ban elkezdték összekötni a két vasútat. Pár éves megszakítás után 1925-ben összeért a két vonal és megindult a forgalom. A legnehezebb szakasz az 58 km-en a Mokra Gora - Sargan-Vitasi rész volt, ahol 4 km légvonalbeli távolságon 250 m szintkülönbséget kellett legyőzni. Ezt úgy oldották meg, hogy egy 15 km hosszú "szerpentint" építettek viaduktokkal, 20 alagúttal, melyek összhossza 5,5 km. A pálya egy szakaszon nyolcas alakban halad, azaz alagutakon át önmaga felett, illetve alatt halad, amit az alábbi térképen jól megfigyelhetünk.

Sargani nyolcas

A jugoszláv időkben a keskenynyomtávú pályákat mind Boszniában, mind Szerbiában szép lassan normálnyomtávúra építették át. A legnehezebb hegyi szakaszon, a Visegrad - Mokra Gora - Sargan-Vitasi vonalon ez különlegesen magas költséggel lett volna csak megvalósítható, így letettek róla. A Boszniát Szerbiával elsőként összekötő vasútvonalon 1974-ben leállt a forgalom, a pálya enyészetnek indult.

1997-ben, a délszláv háború két szakasza közötti nehéz időkben merült fel a gondolat, hogy turisztikai céllal újra kéne indítani a forgalmat. 1999 és 2006 között újjáépítették a Szerbiában lévő Mokra Gora - Sargan-Vitasi szakaszt, majd utána a Boszniába átmenő Mokra Gora - Visegrad szakaszt. Romániából vett dízelmozdonyokkal és régi szerb gőzösökkel, nosztalgia kocsikkal bonyolítják le - az egyes évszakokban hatalmas - forgalmat.

2004-ben itt forgatta Emir Kusturica Az élet egy csoda című filmjét.
Részlet a filmből:

Lengyel vasútbarátok filmje: