A Felső-Duna (I. rész)

2017-04-05 22:24:00

A Felső-Duna (is) gyönyörű! De mit is nevezünk Felső-Dunának, miért is nevezzük így, és mi látható ott? A folyószakaszról készült rövid leírásunk I. része.

A Duna Európa legnagyobb folyója, ha az Európa keleti földrajzi határán lévő Volgát nem számítjuk. 2850 km hosszan kanyarog a dél-német Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig, vízét 17 ország területéről gyűjtve össze. Nem gondolnánk, de ezen országok sorában ott van Albánia és Lengyelország is. A folyam vízhozama - miközben 10 országot érint -  a kelheimi kb. 400 m3/másodperc értékről a Duna-deltában mérhető kb. 6300 m3/másodperc átlagértékre nő.
A képen a Duna közepéről az egyik part. Igen, van, ahol ilyen széles:


De mit is evezünk Felső-Dunának?

A Duna 3, ill. 4 szakaszra osztható aszerint, hogy milyen a vízfolyás jellege. Az alsó szakasz a tengertől, azaz a 0 folyamkilométertől (fkm) az 1041-es fkm-ig tart. Ez az ún. Al-Duna. Ezen belül külön szakasznak tekinthető a Szörényvártól (933 fkm) a Babakay-szikláig (1041 fkm) tartó egykori „zuhatagi” szakasz, az a rész, ahol a Duna áttöri a Kárpátok vonulatát. (Ezt a varázslatos világot megnézheti a Duna-Dráva hajóúton.) A Közép-Duna az Babakay-sziklától Gönyüig (1791 fkm) tart. (Tájékoztatásul a Lánchíd az 1647-es fkm-nél van. A folyamkilométer a folyó sodorvonalában, kis pontatlansággal mondhatnánk, hogy a folyó közepén mért 1 kilométernyi távolság.) A Felső-Duna Gönyütől a forrásig tart, illetve hajózási értelemben Kelheimig (2414 fkm), a Duna-Majna-Rajna-csatorna torkolatáig.

A Babakay-szikla az Al- és Közép-Duna határán, illetve a szigetközi Duna a Közép- és Felső-Duna határán:


A Felső-Duna jellemzői voltak a sebes folyás, a sokszor köves, sziklás meder, az éles kanyarulatok, a kisebb mederszélesség, a gyakran dombok, sőt hegyek alkotta partok, a nehéz hajózási útvonal. Ez a kép a folyó szabályozásával mára jelentősen módosult. A Duna felső szakaszán, Kelheim és Gönyü között 1951-től 1998-ig 16 vízlépcső épült. (Térképen jelölve ld. őket itt!) Duzzasztási magasságuk nagyjából a 8-22 méteres szintkülönbségek között változik. Ezek hatására a felső szakasz nagy részén lelassult a Duna folyása, szélesebb lett a víztükör, egyszerűsödött a hajózás.
Képek zsilipekből:

Egy zsilipelés a folyón lefelé hajózva:


Kevésbé változott azonban a partok szépsége, és természetesen érintetlen maradt a parti látnivalók vonzereje.

A Dunán felfelé haladva, pl. Pozsonyból Regensburgba, megannyi látnivaló kápráztatja el az utazót.

Elhagyva az egykori magyar fővárost, Pozsonyt, elérjük a Porta Hungarica-t, azt a helyet, ahol a Morava folyó a Dunába ömlik, ahol a nagy folyam elérte a történelmi Magyarországot. A torkolatnál magas sziklán uralkodik a táj felett Dévény vára.

Kisvártatva feltűnik Hainburg városa, majd a még felsőszakasz jellegű, sebesen folyó, természetes partokat nyaldosó Bécsi-Dunán elérjük az osztrák fővárost. Nos, a Dunáról egészen más a „császárváros” képe. (Hainburg és Bécs a képeken.)


Bécs felett a Bécsi-erdő szelíd hegyeinek látványa nyugtatja meg a folyami vándort. A greifensteini zsilip felett hamarosan Tullnba érünk, a kedves kisváros partján szépséges, és a szívünkhöz közelálló szoborcsoport áll: Attila a Niebelung legenda szerint itt kérte meg Krimhilda kezét.

Tovább hajózunk….. (Folytatjuk, itt, a hontours.hu helyen.)

És ha már kedvet kapott a Felső-Dunához, tanulmányozza a Hajóval Regensburgba, nyári napforduló Nibelungengauban tűzijátékkal című utunkat!

Valutaváltó

  Vétel Eladás
EUR 307.60 Ft 309.40 Ft
USD 274.10 Ft 276.90 Ft

Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel hírlevelünkre és rendszeresen értesítjük aktuális akcióinkról.

Hirdetés
Transzferek