Szendrő vára

2011-02-20 00:00:00

Szendrő vára közvetlenül a Duna partján, a folyó 1115-ös folyamkilométerénél (530 km-re a magyar Parlamenttől), a mai Szerbiában található. Felkeresik a Déli végeken - a Vaskaputól Eszékig, Belgrádtól a Vaskapuig és Délvidéki emlékút – 1456, 1941, 1944-45 című utjaink.

A vár története

A magyar történelemben oly sokszor szereplő szerbiai Szendrő vára feltehetően Keve várának ellenerődjeként épült fel a 15. sz. elején.
„…Helyén a rómaiak idején Vinceium nevű település állott. Vára a Morava folyó bal oldali mellékfolyója a Jessova partján áll, háromszög alaprajzú, egykor 21 tornya volt. A hagyomány szerint Brankovics György szerb despota építtette 1433 körül, itt is halt meg 1457-ben. Először 1413-ban foglalta el a török, 1437-ben a török sikertelenül ostromolta, mivel Szentmiklósi Pongrác felmentette. 1439-ben már nem tudták megakadályozni elfoglalását. 1448-ban a vesztes rigómezei csata után itt tartotta fogva Brankovics György szerb despota Hunyadi János kormányzót, de mivel a magyar sereg ostrom alá vette, szabadon engedte. 1454-ben Hunyadi János mentette fel a török ostrom alól. A vár ostrománál hunyt el 1494. november 24-én Kinizsi Pál hadvezér, országbíró. 1512-ben Szapolyai János eredménytelenül ostromolta. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. 1690. szeptember 25-én ismét elfoglalta Musztafa nagyvezír. 1789. október 13-án a császári seregek foglalják el. A szerbek 1805-ben ostrommal vették be, 1821-ben erősítették meg utoljára. 1867-ben szultáni rendelettel került végképp szerb kézre…”
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szendrő_(Szerbia)

„…A Szendrői közigazgatási körzet, az Al-Duna medencéjében, a Šumadija hegység északkeleti lejtőjén található. A területét északon a Duna, keleten a Morava folyók fogják közre. Maga Szendrő városa, Belgrádtól 65. kilométernyi távolságra van. Szendrőnek igen hosszú története van, amivel a szerb Al-Duna, legrégebbi településeinek sorrendjébe tartozik. A mai Szendrő helyén lévő települést, II. Bazilikosz bizánci császár, 1019-es oklevele említette meg először. Szmederovo néven a szerb források, abban a ravanicai, állítólag 1381-es évkönyvben említették meg, melyben Lázár herceg egy bizonyos falut és egy települést ajándékozott a ravanicai monostornak, valamint a szendrői teológusok rendházát és annak birtokait, majd valamivel később, egy 1408-as és 1410-es, oklevélben is, melyeket a dubravicai levéltárban őriznek.
Szendrő, egészen a 15. századig egy kicsiny jelentéktelen település volt. Csak miután Brankovics György despota a szerb állam fővárosává tette, akkor kapott Szendrő nagyobb jelentőséget. Ugyanis a Jezava folyó dunai torkolatában, Branikovics György a székhelyéül, az 1428-1430. közötti időszakban, a konstantinápolyi erődítmények példájára, felemeltette az un. Kis várat aztán a mintegy 10,50 hektár területű Nagy vár kiépítésével folytatta az építkezést, annak vastag és erős falaival és 24 tornyával. A Kis vár egy különlegesen megerősített uralkodói székhely volt, az építését 1428. és 1430. között hajtották végre, amiről a Despoták tornyán lévő felirat tanúskodik. Hat tornya és magas kőfalai vannak, különösen érdekes a despoták palotája, a nagytermével és annak Dunára néző, három darab ikerablakával. A Nagy vár nagy részét, 1439-ben építették ki, benne egy-egy katonai és polgár település volt megtalálható. Tizenkilenc tornya és 1,9-4,5 méter vastag kőfalai vannak, melyek összességükben, kb. 1250 métert tesznek ki. A munkálatok végeztével, Szendrő lett az ilyenfajta erősségek legnagyobb példája egész Európában. A despoták korában, Szendrő volt a szerbség politikai, gazdasági és kulturális életének a központja. Az itteni pénzverők és fegyverművesek egy kereskedő kolóniába szerveződtek, sok emberfőt kiművelve.
Török uralom alá Szendrő 1459-ben került, ami a középkori szerb állami lét végét jelentette és így Szendrő is elveszette vezető politikai szerepét, szellemi és nemzeti jelentőségét. A törökök a várat 1480. körül úgy építették tovább, hogy az egész erőd köré még egy falat emeltek, két kisebb négyzetes toronnyal és négy sokszögletű ágyútoronnyal, hatalmas lőrésekkel az ágyúk számára.
Szendrőt a törököktől, a Petrovics „Kara” György vezette szerb felkelősereg foglalta vissza 1805. november 08-án. Szendrő ezután a felkelt Szerbia, Alkotmányozó tanácsának és a legfőbb Szkupstinájának (országgyűlésének) a székhelye lett és maradt is 1807-ig, amikor Belgrádba költöztek.
Szendrő egyike azon szerbiai váraknak, melyek mindkét világháborúban súlyos károsodásokat szenvedtek. A szendrői várat a legnagyobb kár 1941. 06. 05-én érte, amikor a benne tárolt hadianyagok 2,500 embert megölve egy hatalmas robbanásban megsemmisültek. A várat a II. világháború utáni időkben kijavították, így az Öregvár falai jelenleg is láthatók…”

Forrás: www.smederovo.co.yu

A vár mai állapota:

A város főpályaudvara mellett található Szendrő vára, a Kárpát-medence egyik legnagyobb vára. A ma is teljes terjedelmében fennmaradt várról, írni nem igen lehet, hisz az írásnál jóval többet mutatnak a képek. Érdekességképpen annyi azért megemlíthető, hogy a falakat a szerkezetük alapján, egy-egy település idevezényelt jobbágyai építhették fel, mégpedig meghatározott falszakasz felépítésére szerződve, vagy kötelezve. Ugyanis, a falak szerkezete, kb. 20 méterenként teljesen más.
A várat 2007. március 18-án bejárta: Karczag Ákos, Szabó Tibor és Szatanek József.

A vár megközelítése:

Smederevo (Szendrő) városa, Belgrádtól kb. 65 kilométerrel keletebbre található. Hogy magát a várat felkeressük, be kell mennünk a belvárosba, melynek közepén már feliratos és piktogramokkal ellátott táblák vezetnek a várig. Ha végképp eltévednénk, az irányunkat mindig a Dunának, illetve a főpályaudvarnak vegyük, ugyanis a vár a főpályaudvar közvetlen közelében található, olyannyira, hogy a sínek egyike a külső várfalak nyomvonalát követi.

/Szatanek József/

Forrás: Magyar várak

Cimkék

Valutaváltó

  Vétel Eladás
EUR 311.60 Ft 313.50 Ft
USD 291.50 Ft 292.90 Ft

Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel hírlevelünkre és rendszeresen értesítjük aktuális akcióinkról.

Hirdetés
Transzferek