Felső-Duna

Aktuality
Felső-Duna (I. rész)

Felső-Duna (I. rész)

A Felső-Duna (is) gyönyörű! De mit is nevezünk Felső-Dunának, miért is nevezzük így, és mi látható ott? A folyószakaszról készült rövid leírásunk I. része.

A Duna Európa legnagyobb folyója, ha az Európa keleti földrajzi határán lévő Volgát nem számítjuk. 2850 km hosszan kanyarog a dél-német Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig, vízét 17 ország területéről gyűjtve össze. Nem gondolnánk, de ezen országok sorában ott van Albánia és Lengyelország is. A folyam vízhozama - miközben 10 országot érint -  a kelheimi kb. 400 m3/másodperc értékről a Duna-deltában mérhető kb. 6300 m3/másodperc átlagértékre nő.
A képen a Duna közepéről az egyik part. Igen, van, ahol ilyen széles:


De mit is evezünk Felső-Dunának?

A Duna 3, ill. 4 szakaszra osztható aszerint, hogy milyen a vízfolyás jellege. Az alsó szakasz a tengertől, azaz a 0 folyamkilométertől (fkm) az 1041-es fkm-ig tart. Ez az ún. Al-Duna. Ezen belül külön szakasznak tekinthető a Szörényvártól (933 fkm) a Babakay-szikláig (1041 fkm) tartó egykori „zuhatagi” szakasz, az a rész, ahol a Duna áttöri a Kárpátok vonulatát. (Ezt a varázslatos világot megnézheti a Duna-Dráva hajóúton.) A Közép-Duna az Babakay-sziklától Gönyüig (1791 fkm) tart. (Tájékoztatásul a Lánchíd az 1647-es fkm-nél van. A folyamkilométer a folyó sodorvonalában, kis pontatlansággal mondhatnánk, hogy a folyó közepén mért 1 kilométernyi távolság.) A Felső-Duna Gönyütől a forrásig tart, illetve hajózási értelemben Kelheimig (2414 fkm), a Duna-Majna-Rajna-csatorna torkolatáig.

A Babakay-szikla az Al- és Közép-Duna határán, illetve a szigetközi Duna a Közép- és Felső-Duna határán:


A Felső-Duna jellemzői voltak a sebes folyás, a sokszor köves, sziklás meder, az éles kanyarulatok, a kisebb mederszélesség, a gyakran dombok, sőt hegyek alkotta partok, a nehéz hajózási útvonal. Ez a kép a folyó szabályozásával mára jelentősen módosult. A Duna felső szakaszán, Kelheim és Gönyü között 1951-től 1998-ig 16 vízlépcső épült. (Térképen jelölve ld. őket itt!) Duzzasztási magasságuk nagyjából a 8-22 méteres szintkülönbségek között változik. Ezek hatására a felső szakasz nagy részén lelassult a Duna folyása, szélesebb lett a víztükör, egyszerűsödött a hajózás.
Képek zsilipekből:

Egy zsilipelés a folyón lefelé hajózva:


Kevésbé változott azonban a partok szépsége, és természetesen érintetlen maradt a parti látnivalók vonzereje.

A Dunán felfelé haladva, pl. Pozsonyból Regensburgba, megannyi látnivaló kápráztatja el az utazót.

Elhagyva az egykori magyar fővárost, Pozsonyt, elérjük a Porta Hungarica-t, azt a helyet, ahol a Morava folyó a Dunába ömlik, ahol a nagy folyam elérte a történelmi Magyarországot. A torkolatnál magas sziklán uralkodik a táj felett Dévény vára.

Kisvártatva feltűnik Hainburg városa, majd a még felsőszakasz jellegű, sebesen folyó, természetes partokat nyaldosó Bécsi-Dunán elérjük az osztrák fővárost. Nos, a Dunáról egészen más a „császárváros” képe. (Hainburg és Bécs a képeken.)


Bécs felett a Bécsi-erdő szelíd hegyeinek látványa nyugtatja meg a folyami vándort. A greifensteini zsilip felett hamarosan Tullnba érünk, a kedves kisváros partján szépséges, és a szívünkhöz közelálló szoborcsoport áll: Attila a Niebelung legenda szerint itt kérte meg Krimhilda kezét.

Tovább hajózunk….. (Folytatjuk, itt, a hontours.hu helyen.)

És ha már kedvet kapott a Felső-Dunához, tanulmányozza a Hajóval Regensburgba, nyári napforduló Nibelungengauban tűzijátékkal című utunkat!